Ezen a héten a médiában két nagyon hasonló, ámde a közvélemény által mégis eltérően megítélt jogi hátterű hír is futott. Egyrészt a közösségi felületeken számos megosztást kapott azon poszt, amelyben a „zenélő” utak káros hatásait sorolva arra kérik az autósokat, hogy egyáltalán ne hajtsanak rá az utak zajt keltő bordáira, míg a másik szerint Cegléden a bírósággal zárattak be két lakótelepi focipályát, mert a labdapattogás zavart egy-egy lakót a környéken.

Kezdjük a zenélő utakkal, amelyből jelenleg kettővel találkozhatunk az országban: a 67-es úton a Republic slágere, a 37-es úton pedig az Érik a szőlő kezdetű örökzöld düböröghet a kerekeink alatt, ha nótás kedvünkben vezetünk arrafelé. Egyre több jel utal ugyanakkor arra, hogy ami az autóban ülve elsőre, talán még másodjára is jó poénnak tűnik, az kívül, a környéken élőknek a százezredik, milliomodik eset után már csak egy tébolyító hangzavar, amely az ott lakók életét megkeseríti. De vajon tehetnek-e ők bármit, ha az útszakasz minden bizonnyal valamennyi szükséges építési és üzemeltetési engedéllyel rendelkezik?

Kapcsolódó határozott jogi álláspontom szerint bárki, aki a környéken él, és valóban zavaró hatásnak van kitéve, a teljesen szükségtelen zavarás miatt a Ptk. 5:23. § szomszédjogi szabálya alapján – amely szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné – birtokvédelemre jogosult, és kérheti a birtoksértőt a zavaró tevékenységtől való eltiltásra. Ez esetben ugyanis nem arról van szó, hogy az érintetteknek a közúti forgalommal köztudottan együtt járó, elkerülhetetlen zajhatást kellene elviselniük, hanem arról, hogy a helyiek a közúti forgalommal óhatatlanul együtt járó, így szükségesnek tekintendő szokásos zavaró hatáson felül egy teljesen szükségtelen többlet zavaró hatásnak is ki vannak téve, köszönhetően annak, hogy a közút kezelője egy zenélő útfelületet üzemeltet, amely szakaszon lehetővé teszi, sőt, a zenélő útfelületet jelző tábla kihelyezésével bátorítja is az autósokat arra, hogy a Republicra csapassák a Suzukit. Könnyű ugyanakkor belátnunk, hogy azon körülmény, hogy egy út zenéljen, énekeljen, szikrát szórjon vagy lézershow-t adjon, a közúti forgalomnak bizonyosan nem szükségszerű velejárója, amely az ott lakókat teljesen szükségtelen módon zavarja, őket a saját ingatlanuk birtoklásában jogalap nélkül háborítja, a szükségtelen zavarás miatt ezért a birtokvédelem őket meg kell, hogy illesse. Mindez mégpedig attól függetlenül, hogy az útszakaszra / közúti hangszerre kapott-e az építtető építési engedélyt, hiszen azt, hogy valamely tevékenység jogellenes-e, a polgári jogviszonyokban az ún. jogági jogellenesség függetlenségének elvére tekintettel a polgári jog szabályai szerint kell megítélni. Mindegy tehát, hogy közigazgatási jogi szempontból valamely létesítmény jogszerűen került-e megépítésre, az polgári jogi szempontból még lehet jogellenes, amennyiben az más személyek jogait, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Ugyanezen elv teszi egyébként lehetővé azt is, hogy kártérítést követeljünk a szomszédtól, ha az a minden építési szabálynak megfelelően felépített nyolcemeletes víkendházát az erkélyünktől három méterre húzza fel, eltakarva ezáltal előlünk az addig élvezett panorámát és benapozottságot.

A fentiekhez képest – fenntartva, hogy az ügy részletes körülményei jelen sorok írója előtt nem ismertek – nehezen érthető az a bírósági döntés, amely a játszótéri focipálya bezárásáról döntött. Köztudomású, egyben társadalmilag is elfogadott tény, hogy a városi környezetben élők fokozott zajhatásnak vannak kitéve, a városi léthez ugyanúgy hozzá tartozik például a megnövekedett autó- vagy villamosforgalom, a zsúfolt utcák zaja mint az iskolák, óvodák, játszóterek közelében a gyermekzsivaj. Ezen nézőpontból – akárhány decibellel is pattogjon a labda a játszótéren – nagyon nehéz a gyermekek játszótéri szórakozásába egy olyan szükségtelen zavaró magatartást belelátni, amelyet a bíróságnak mindenképp meg kellene tiltania. Különösen, hogy csak egy labda pattogott, nem pedig a Republic bömbölt naphosszat azon az ominózus focipályán.

dr. Megyesi Attila, kártérítési szakjogász, ügyvéd, GM Partners