A köztudatba mélyen bevésődött, hogy akit valamilyen jogsérelem ér, úgy a ténylegesen bekövetkezett, jellemzően számszerűsíthető vagyoni kára megtérítése mellett nem vagyoni kártérítésre is jogosult lehet. Viszont, ha esetleg egy álmatlan éjszakán felcsapnánk a hatályos – 2014. március 15. óta irányadó – Polgári Törvénykönyvet, hogy a nem vagyoni kártérítés szabályait kikutassuk, meglepve tapasztalnánk, hogy egy szót sem ír erről a törvény, mintha erről mit sem tudna a corpus juris. Ráadásul ez a „probléma” nem új keletű, a nem vagyoni kártérítés intézményét – legalábbis 1993. óta – már a régi Ptk. sem tartalmazta. Találunk ugyanakkor a hatályos Ptk.-ban valamit, ami a korábbi törvényben nem volt fellelhető: a sérelemdíj fogalmát, aminek azonban látszólag semmi köze a kártérítéshez, hiszen az szerkezetileg még csak nem is a kártérítés – sőt, még csak nem is a kártérítési jogot is magában foglaló Kötelmi jog, azaz a Ptk. Hatodik Könyve – hanem az Ember mint jogalany elnevezésű Második Könyvben található. Most akkor létezik nem vagyoni kártérítés a polgári jogban vagy sem, és egyáltalán, mi az a sérelemdíj?

A helyzet megértéséhez érdemes visszakanyarodnunk a múltba, amikor még a nem vagyoni kártérítés fogalma normatív jelleggel – tehát kifejezetten a törvénybe foglaltan – szabályozásra került, ez pedig az alábbi volt:

régi Ptk. 354. § A károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja.

(hatályban volt 1978.03.01. – 1992.05.31. között)

A fenti definíció közérthetően rögzítette, hogy a nem vagyoni kár az a „kár”, amely a károsult életét tartósan vagy súlyosan megnehezítő tényben (pl: baleset következtében bekövetkezett rokkantság), a társadalmi életben való részvételt megnehezítő körülményben (pl: a jóhírnév sérelme miatt bekövetkezett negatív közvélekedés) vagy a jogi személy gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásoló hatásban (pl: a cég vagy terméke általános elutasítottsága a céggel kapcsolatos valamely valótlan tartalmú híresztelés miatt) jelentkezik. De mégis mi volt a gond a fenti fogalommal?

Nos, az, hogy a fenti esetekben egyáltalán nem beszélhetünk kárról, hiszen a nem vagyoni sérelem pénzben nem kifejezhető, így a nem vagyoni kártérítés intézménye a kártérítési jogon belül egyáltalán nem értelmezhető. A jogellenesség alapja a fenti esetekben nem a károkozás, hanem valójában a személyhez fűződő valamely jog megsértése; azaz, ha közlekedési balesetben megsérülünk, akkor – a testi sérülésünk tekintetében – valójában nem kár ér minket, a kár fogalma e tekintetben nem értelmezhető, hanem ehelyett a személyiségi jogunk – a testi épségünk – sérül, és ezen személyiségi jogsérelem miatt válunk valamiféle kompenzációra jogosulttá.

Eddig rendben van, de mi legyen akkor annak a kompenzációnak az elnevezése, ami kárként nem értelmezhető, mégis mindennapos igény van az érvényesítésére? Igen, helyes a tippünk, ez lesz a sérelemdíj.

A sérelemdíj tehát nem más, mint a személyiségi jog megsértésének következménye, a nem vagyoni sérelem kompenzációja.

Ok, de nekem mint jogomat érvényesíteni kívánó állampolgárnak kell foglalkoznom a fentiekkel?

Abszolút nem. Egyrészt a törvény maga mondja ki, hogy a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – javarészt a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, másrészt az ügyvédünk bizonyosan érteni fogja, ha a nem vagyoni kárunkat kívánjuk vele érvényesíttetni, és helyesen fogja e körben alkalmazni a sérelemdíj szabályait a jogi képviseletünk ellátása során. Figyelni fog arra is, hogy – amint arra a Kúria rámutatott – a nem vagyoni kártérítés intézményéhez képest a sérelemdíjnak többes rendeltetése, funkciója van, a kompenzáció mellett ugyanis büntető kártérítésként is funkcionál, preventív szerepet is betölt.

dr. Megyesi Attila, kártérítési szakjogász, ügyvéd, GM Partners