Magyarországon évente nagyjából 14 ezer személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történik, amelyek közül megközelítőleg 4 ezer súlyos személyi sérüléssel, közel ötszáz pedig sajnos halálos következménnyel végződik*. Nagyon gyakori kérdés, hogy mit tehetünk, mire vagyunk jogosultak, ha a mi vagy hozzátartozónk testi épsége sérül egy közlekedési balesetben.
A Polgári Törvénykönyv – valamint természetesen az Alaptörvény – nevesített személyiségi jogként rögzíti az élethez, a testi épséghez és az egészséghez való jogot (Ptk. 2:43. § (1) bek. a), Alaptörvény II. és XX. cikk). A Ptk. 2:52. § (1) bek. alapján akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A közlekedési balesetekkel összefüggésben igényelhető sérelemdíj tehát tipikusan nem más, mint az élethez illetőleg a testi épséghez fűződő személyiségi jog megsértése.
Oldalunkon részletesen is foglalkozunk majd az egyes esetekben érvényesíthető sérelemdíj tipikus mértékével, összefoglaló jelleggel ugyanakkor az elmondható, hogy az érvényesíthető sérelemdíj összege mindig az adott ügy körülményeitől függ, nincs és nem is lehet azt előre pontosan, mint egyfajta táblázatos felsorolásként megadni, hogy egyes sérüléstípusok esetén milyen sérelemdíj követelhető. Ugyanakkor mind a Ptk. tartalmaz, mind pedig a bírói gyakorlat kimunkált olyan alapvető szabályokat, amelyek az eset ismeretében hasznos zsinórmértékül szolgálhatnak, és nem esünk abba a hibába, hogy a felelősségbiztosítóval – vagy közvetlenül a károkozóval – folytatott egyeztetésünk során túlságosan alacsony vagy épp irreálisan magas összegben jelöljük meg a kártérítési követelésünk összegét, előbbi esetben egy haszontalan egyezséget, utóbbi esetben pedig egy elkerülhető, felesleges pert szabadítva magunkra.
A Ptk. ezen kérdést úgy szabályozza, hogy a sérelemdíj mértékének meghatározását azzal az útmutatással adja a bíróság kezébe, hogy a bíróságnak a sérelemdíjat az eset körülményeire, így különösen
a) a jogsértés súlyára, így főként arra, hogy a baleset – illetve az azt előidéző jogsértő magatartás – milyen változásokat idézett elő a sérelmet elszenvedő jogosult életében, így életvitelében (pl. egyes, korábban rendszeresen végzett tevékenységeit nem tudja folytatni, aktív sportoló a pályafutását feladni kényszerül), életminőségében (pl: állandó gyógykezelésre szorul, maradandó fogyatékosságot szenvedett,), a jövőbeni lehetőségei körében (pl. a képzettségének megfelelő munkát a jövőben ellátni képtelen), de emellett általánosságban az adott jogsértés társadalmi elítélését is a mérlegelés körébe kell vonni,
b) a jogsértés esetleges ismétlődő jellegére,
c) a felróhatóság mértékére, azaz a kárért felelős személy milyen mértékben tért el attól a magatartástól, amely az adott helyzetben elvárható lett volna (pl: a balesetet ittasan vagy akár szándékosan – pl. büntetőfékezéssel – okozta),
d) a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel, e körben a jogosultat ért hátrányokon túl a családtagokat ért hátrányokat is mérlegelve,
kell – egy összegben – meghatároznia.
A bírói gyakorlat a fentieknek megfelelően
a) számba veszi a sérelmet szenvedett jogosultat ért nem vagyoni hátrányokat,
b) felméri ezen nevesített hátrányoknak a károsult életére gyakorolt hatásait,
c) ezen konkrét hátrányok és az általuk okozott negatív hatások, továbbá a Ptk. fent írt törvényi feltételei alapján megállapított tényállást összeveti más korábbi, hasonló tényállású ügyekkel és a bírósági ítéletekben hasonló esetekben korábban alkalmazott sérelemdíj összegekkel, ennek során ezen korábbi ítéleti döntéseket az aktuálisan fennálló ár- és értékviszonyoknak megfelelően korrigálja (pl. inflációkövetés), és
d) minden egyéb egyedi körülményre is tekintettel mérlegeli az összegszerűséget.
A fentiekből következik tehát, hogy
- eleve helytelen azon kérdés feltevése, hogy a balesetben elszenvedett csonttörés következtében milyen összegű sérelemdíjra vagyunk jogosultak, hiszen a sérelemdíj összegét nem önmagában az elszenvedett sérülés jellege vagy mértéke határozza meg, hanem az, hogy mindezen sérülés milyen hatást gyakorolt a jogosult életére (pl: ha egy azonos jellegű lábtörés szövődményeként enyhén bicegő járás marad fenn, annak eltérő hatása van egy ülő munkát végző adminisztrátor, illetve a Fradi/Újpest középcsatárának további életminőségére)
- a reálisan érvényesíthető sérelemdíj összegének meghatározása alapos kutatómunkát – egyrészt az ügy körülményeinek részletes feltárását, ezen belül az ügyfél értő meghallgatását, másrészt összetett jogi kutatómunkát igényel. Ezt a munkát soha ne bízzuk a megérzésünkre vagy a látszólag mindent – is – tudó internetre, hanem keressünk fel egy olyan szakembert, aki a kártérítési jog területén érdemi tapasztalattal rendelkezik.
dr. Megyesi Attila, kártérítési szakjogász, ügyvéd, GM Partners Ügyvédi Társulás
*Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0077.html