KÁRTÉRÍTÉS

Közlekedési baleset a rohanó világunkban bárkit, bármikor érhet, a kártérítés érvényesítése azonban a balesetek gyakorisága ellenére egyáltalán nem rutinunka. Gyakran a kezdeti sokk után szembesülünk azzal, hogy hiába nem mi okoztuk a balesetet, és hiába volt a közlekedési balesetet okozó másik jármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítása, a biztosító:

• egyáltalán nem akar semmiféle kártérítést fizetni, mert vitatja a kártérítési kötelezettségét, a kártérítés jogalapját,
• nem akar kártérítést fizetni mindaddig, amíg a szabálysértési vagy rosszabb esetben büntetőeljárás folyamatban van,
• nem akar annyit fizetni, mint ami szerintünk a törött járművünkben esett kár összege, így a javítási költség összegét olyan összegben állapítja meg, amiből a javítást nem tudjuk elvégeztetni, a javítás során alkatrészeket indokolatlanul avultat, ha a járművünk totálkárossá vált, annak forgalmi értékét irreálisan alacsony összegben állapítja meg,
• nem téríti meg a baleset miatt minket ért egyéb károkat (jogi szakzsargonban következménykárt), például a javítás idejére bérelt jármű bérleti díját,
• személyi sérülés esetén nem akar sérelemdíjat fizetni, vagy minimális mértékű sérelemdíjat vállal súlyos közlekedési baleset esetén is.

Általános tapasztalatunk, hogy a felelősségbiztosítóval szemben a károsult ügyfél gyakran érzi, a biztosító pedig esetenként még érezteti is, hogy a biztosító és a károsult nem egyenrangú partnerek. De hogyan is lehetnének azok, hiszen a károsult aligha keveredik napi szinten közlekedési balesetbe, normál esetben nincs tapasztalata arról, hogy pontosan milyen jogcímen, milyen összeget, hogyan érvényesíthet a biztosítóval szemben, ellenben a biztosító napi szinten több száz kárügyet kezel, és több évtizedes gyakorlata van abban, hogy kárkifizetési költségeit optimalizálja.

Vajon mit tud tenni a károsult, ha a biztosító által küldött szakértő azt állítja, hogy a szerviz javítási ajánlatában foglaltaknál olcsóbban is megoldható a javítás, egyes javítási tételek nem a balesettel állnak összefüggésben, vagy egyes alkatrészeket 50%-ban avultatni kell?

Mit tehet, ha a biztosító azt mondja a totálkárossá törött ötmilliós autónkra, hogy a saját értékelése szerint csak három milliót ért, és ennél többet nem akar fizetni?

Ha a balesetben szerencsétlenségünkre még súlyos sérülést is szenvedtünk, vajon elfogadjuk-e a biztosító által felajánlott pár százezer forint sérelemdíjat, ha mi is érezzük, hogy ez a pár százezer forint aligha nyújt érdemi kompenzációt a minket ért sérelemre?

Ezekben az esetekben két dolgot tehetünk: vagy beletörődünk abba, hogy a biztosítóval szemben a reális kártérítés kiharcolására nincs esélyünk, vagy felvesszük a kesztyűt, és küzdünk a jogainkért. Ez utóbbi esetben tud a GM PARTNERS Garas – Megyesi Ügyvédi Társulás mint kártérítési specialista az Ön segítségére lenni.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) 166. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Elméletben ez a szabály tehát azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a fennálló munkaviszonyával összefüggésben – így tipikusan a  munkavégzés során – kárt szenved, az őt ért kárt a munkáltató kötelezően megtéríti.

Mégis, a munkáltatóval szemben vajon milyen esélye van a munkavállalónak az őt ért munkabaleset miatt nem hogy reális összegű, hanem egyáltalán bármilyen kártérítési igény sikeres érvényesítésére?

A GM PARTNERS Garas – Megyesi Ügyvédi Társulás tagjai számos munkaügyi perben képviselték már sikerrel a munkavállaló ügyfeleink érdekeit a munkáltatóval szemben.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) 166. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Elméletben ez a szabály tehát azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a fennálló munkaviszonyával összefüggésben – így tipikusan a  munkavégzés során – kárt szenved, az őt ért kárt a munkáltató kötelezően megtéríti.

Mégis, a munkáltatóval szemben vajon milyen esélye van a munkavállalónak az őt ért munkabaleset miatt nem hogy reális összegű, hanem egyáltalán bármilyen kártérítési igény sikeres érvényesítésére?

A GM PARTNERS Garas – Megyesi Ügyvédi Társulás tagjai számos munkaügyi perben képviselték már sikerrel a munkavállaló ügyfeleink érdekeit a munkáltatóval szemben.

Kártérítés természetesen számos más esetben is felmerülhet, például:

• közútra tévedt vaddal történt ütközés esetén a körülményektől függően a vadásztársasággal, esetleg a közút kezelőjével szemben,
• épület hiányosságai révén vagy az épület egyes részeinek (vakolat, cserép) lehullásával összefüggésben okozott kár esetén a társasházzal, illetve az épület tulajdonosával szemben,
• szerződésszegéssel okozott kár esetén – például ha az általunk megvásárolt ingatlan vagy gépjármű hibájára utóbb derül fény, és emiatt többletkár is felmerül – a szerződő féllel szemben,
• fokozott veszéllyel járó egyéb tevékenységgel okozott kár esetén (pl: ipari katasztrófa) a veszélyes üzem üzembentartójával szemben,
• közigazgatási jogkörben okozott kár esetén a közhatalmat gyakorló jogi személlyel szemben,
• kiskorú által okozott kár esetén a körülményektől függően a kiskorú gondozójával szemben,
• bűncselekménnyel okozott kár esetén az elkövetővel szemben,
• háziállat által okozott kár esetén az állattartóval szemben

van helye kártérítési követelés érvényesítésének.

A GM PARTNERS Garas – Megyesi Ügyvédi Társulás tagjai a fenti esetcsoportok mindegyikében képviselték már ügyfeleinket bíróság előtt.